Jogi Szakvizsga II. (B Részvizsga) — Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv. Btk.) és Büntetőeljárás (2017. évi XC. tv. Be.)

Mélyreható felkészítő a jogi szakvizsga B részvizsgájára: a 2012. évi C. törvény (Btk.) Általános és Különös Része (bűncselekmény-fogalom, büntethetőséget kizáró okok, kísérlet, részesség, halmazat, visszaesés, kiemelt tényállások), a 2017. évi XC. törvény (Be. — kötelező védelem, kényszerintézkedések, előkészítő ülés, jogorvoslatok) és a Bv. tv.

Category
Magyar Érettségi és Szakmai Vizsgák — Közép- és Emelt Szintű Érettségi (Felvi 500 Pont), Jogi Szakvizsga, Orvosi Szakvizsga, Mérlegképes Könyvelő és KRESZ B-kategória
Level
advanced
Languages
hu → hu
Cards
32
Markdown
Jogi Szakvizsga II. (B Részvizsga) — Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv. Btk.) és Büntetőeljárás (2017. évi XC. tv. Be.) (.md)

Flashcards (32)

#Front (Term / Question)Back (Definition / Answer)ExampleMultiple-Choice Options
1Miben különbözik a végszükség arányossági követelménye (Btk. 23. §) a jogos védelemétől?Jogos védelemnél nincs általános arányossági korlát, végszükségnél az okozott sérelem nem haladhatja meg az elhárított veszélyt.
2Hogyan különül el a lopás, a sikkasztás, a csalás és a hűtlen kezelés elkövetési magatartása a Btk.-ban?Lopás idegen dolog elvétele; sikkasztás rábízott dolog eltulajdonítása; csalás megtévesztés; hűtlen kezelés vagyonkezelői vétség.
3Mely három fogalmi elem együttese alkotja a bűncselekményt a 2012. évi C. törvény (Btk.) 4. § (1) bekezdése szerint?Bűnösség (szándékos vagy büntetendő gondatlanság), társadalomra veszélyesség és a büntetendőség (törvényi büntetési fenyegetettség).
4Kik minősülnek tettesnek, illetve részesnek a Btk. 13–14. §-a szerint, és mit jelent a részesség járulékossága?Tettes az önálló, közvetett és társtettes; részes a felbujtó és bűnsegéd, akiknek felelőssége legalább kísérleti alapcselekményt kíván.
5Miben különbözik a materiális és az intellektuális közokirat-hamisítás elkövetési magatartása (Btk. 342. §)?Materiális: hamis közokirat készítése, meghamisítása vagy használata; intellektuális: valótlan adat közokiratba foglalásának elérése.
6Mely kiemelt esetekben kötelező védő részvétele a büntetőeljárásban a Be. (2017. évi XC. tv.) 44. §-a alapján?Ha a bűncselekményre 5 évi vagy súlyosabb szabadságvesztést rendel a törvény, a terhelt fogva van, fiatalkorú vagy nem beszél magyarul.
7Kik nem hallgathatók ki tanúként (abszolút akadály), és kik tagadhatják meg a tanúvallomást a büntetőeljárásban (Be. 170–172. §)?Védő és egyházi személy hivatási titkáról nem hallgatható ki; a terhelt hozzátartozója és aki magát vádolná, megtagadhatja a vallomást.
8Hogyan módosul a határozott ideig tartó szabadságvesztés felső határa bűnhalmazat esetén (Btk. 81. §)?A legsúlyosabb tétel felső határa a felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekmények felső határainak együttes tartamát.
9Mi a gyógytartam szerinti határ a könnyű és a súlyos testi sértés között (Btk. 164. §), és hogyan üldözendők?8 napon belül gyógyuló sérülés könnyű testi sértés (vétség, magánindítványos), 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sértés (bűntett).
10Mikor vélelmezi megdönthetetlenül a Btk. 22. § (2) bekezdése, hogy a jogtalan támadás az élet kioltására irányult?Ha a támadást személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el, vagy így törnek be a lakásba.
11Hogyan különül el az eshetőleges szándék (dolus eventualis) és a tudatos gondatlanság (luxuria) a Btk. 7–8. §-ában?Mindkettőnél előre látja a következményt, de eshetőleges szándéknál belenyugszik abba, tudatos gondatlanságnál bízik az elmaradásában.
12Mekkora a szabálysértési, a kisebb, a nagyobb, a jelentős és a különösen nagy érték alsó határa a Btk. 459. §-ában?Szabálysértési határ 50 ezer Ft; kisebb 50 001 Ft, nagyobb 500 001 Ft, jelentős 5 000 001 Ft, különösen nagy 50 000 001 Ft-tól.
13Mi az alapvető különbség a büntetőjogi perújítás (Be. 637. §) és a Kúria előtti felülvizsgálat (Be. 649. §) között?A perújítás a jogerős ítélet ténybeli hibáját orvosolja új bizonyítékkal, a felülvizsgálat pedig jogszabálysértést vizsgál.
14Milyen elkövetési magatartással és eredménnyel valósul meg a költségvetési csalás alapesete (Btk. 396. §)?Költségvetési befizetés vagy onnan származó pénzeszköz kapcsán megtévesztés vagy elhallgatás, amely vagyoni hátrányt okoz.
15Mikor léphet fel a sértett pótmagánvádlóként közvádas bűncselekmény miatt (Be. 787. §), és kötelező-e a jogi képviselete?A feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozat elleni panasz elutasítása után 60 napon belül; jogi képviselet kötelező.
16Milyen büntetéskiszabási következménnyel jár az erőszakos többszörös visszaesői minőség („három csapás” — Btk. 90. §)?A felső határ kétszeresére nő; ha így meghaladja a 20 évet, életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása főszabályként kötelező.
17Mikor nem büntethető kísérlet miatt az elkövető a szándékos bűncselekmény végrehajtásának megkezdése után (Btk. 10. §)?Ha a befejezéstől önként eláll, vagy az eredmény bekövetkezését saját elhatározásából önként elhárítja.
18Mikor érvényesül a súlyosítási tilalom (reformatio in peius tilalma) a másodfokú büntetőeljárásban (Be. 595. §)?Ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést: ilyenkor felmentett bűnössége nem mondható ki, és a büntetés nem súlyosbítható.
19Mi határolja el egymástól az emberölés kísérletét és a halált okozó testi sértést a magyar büntetőbírói gyakorlatban?Emberölésnél a szándék a halálra terjed ki, halált okozó testi sértésnél a sértés szándékos, a halálra csak gondatlanság áll fenn.
20Hány éves a büntethetőségi korhatár főszabály szerint, és mikor büntethető a 12–14 év közötti elkövető (Btk. 16. §)?Főszabály a 14. életév; 12. évtől csak pl. emberölés, rablás, kifosztás vagy életveszélyes testi sértés esetén, belátási képességgel.
21Milyen súlyú bűncselekményeknél szünteti meg a büntethetőséget a tevékeny megbánás közvetítői eljárásban (Btk. 29. §)?Személy, közlekedés és vagyon elleni vétség, illetve legfeljebb 3 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűntett jóvátétele esetén.
22Mikor és kik között köthető egyezség a bűnösség beismeréséről (Be. 407–411. §), és mi nem lehet az egyezség tárgya?Vádemelés előtt az ügyészség és a terhelt (kötelező védővel) között; a tényállás és a Btk. szerinti minősítés nem lehet alku tárgya.
23Mit jelent a vádhoz kötöttség és az ártatlanság vélelméből fakadó bizonyítási teher a büntetőeljárásban (Be. 6–7. §)?A bíróság csak a megvádolt személyről és a vádbeli tényekről dönthet; a bűnösséget a vádló bizonyítja, a kétség a terhelt javára szól.
24Miben különbözik a kényszerítés jellege rablás (Btk. 365. §), kifosztás (366. §) és zsarolás (367. §) esetén?Rablásnál akaratbénító erőszakkal vesznek el dolgot, kifosztásnál önhibán kívüli bódultságot használnak ki, zsarolásnál fenyegetnek.
25Ki rendeli el a letartóztatást a nyomozás során, és mennyi az első elrendelés, illetve a hosszabbítás tartama (Be. 276–298. §)?A nyomozási bíró rendeli el ügyészi indítványra először legfeljebb 1 hónapra, majd alkalmanként legfeljebb 3 hónappal hosszabbítható.
26Mely eljárási cselekmény választja el egymástól a nyomozás felderítési és vizsgálati szakaszát a hatályos Be. 348. §-ában?A gyanúsított első kihallgatása (a megalapozott gyanú közlése) zárja le a felderítést és nyitja meg a vizsgálati szakaszt.
27Ki rendelheti el az őrizetet a büntetőeljárásban, mi a célja, és legfeljebb hány óráig tarthat (Be. 274. §)?Nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság rendelheti el bírói engedélyes kényszerintézkedés biztosítására, legfeljebb 72 órára.
28Mi a jogkövetkezménye annak, ha az előkészítő ülésen a bíróság elfogadja a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát (Be. 504. §)?Bizonyítás nélkül ítéletet hozhat, és nem szabhat ki az ügyészség mértékes indítványában megjelöltnél súlyosabb büntetést.
29Milyen enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedések előzik meg a letartóztatást a fokozatosság elve alapján (Be. 280–281. §)?A távoltartás és a bűnügyi felügyelet (lakhely vagy terület elhagyásának tilalma, amely nyomkövető eszközzel is ellenőrizhető).
30Melyek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatai, és főszabály szerint hányad rész után engedhető feltételes szabadság (Btk. 37–38. §)?Fogház, börtön és fegyház; főszabály szerint a büntetés kétharmadának (visszaesőnél háromnegyedének), min. 3 hónapnak a letöltése után.
31Milyen esetben van helye harmadfokú fellebbezésnek a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a Be. 615. §-a szerint?Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal ellentétes döntést hozott a bűnösség kérdésében (pl. felmentett vádlottat elítélt).
32Hogyan határolja el egymástól a bűntettet és a vétséget a magyar Büntető Törvénykönyv (Btk. 5. §)?Bűntett az a szándékos bűncselekmény, amelyre a törvény 2 évnél súlyosabb büntetést rendel; minden más bűncselekmény vétség.